Postojna, Postojnska jama, SzG3

 

Vissza a főoldalra (katalógus)

A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

Elérkeztünk a harmadik barlanghoz, ez a Postojnai barlang. Teljesen más, mint az előbbiek, hatalmas cseppkőbarlang és a kevésbé edzetteknek jó hír, hogy könnyedén bejárható.

Ez a leglátogatottab a három barlang közül, hatalmas parkoló rendszer, itt már megjelennek a bazárok, hotel, étterem, sok minden. A parkoló és a barlang között egy szép park is található, ezen folyik keresztül a Pivka folyó (majd tűnik el egy nyíláson). Az látszik, hogy nagyon fel vannak készülve a tömeg fogadására, akár több száz főt is tudnak kezelni egy túra alatt, így nem kell félni, hogy nem kapunk jegyet a barlang megtekintésére. Apropó jegyek. Fel kell készülni arra, hogy igencsak húzósak a jegyárak az eddig látott helyek áraihoz képest (2025): az alap jegy, ami csak a barlang megtekintésére jó, az 32,90 Euró. A jegyárak elmennek a 90,00 Euróig. Én egy második "legolcsóbb" jegyet vettem meg, ez 46,50 Euró volt, ez a barlangon kívül a Predjamai várba is jó volt (ezt azért nem érdemes kihagyni, csak néhány km-re van innen). 

A jegyen rajta van, hogy a tényleges indulás előtt negyed órával már meg kell jelenni a bejáratnál (itt látni hogy mekkora tömeg tud összegyűlni. Ha egy kicsit korábban érkeztünk a barlanghoz, jó lehetőség a már említett nagyon szép parkban egy kicsit sétálgatni, vagy leülni egy padra és szívni a fantasztikus levegőt). A népeket a szerint osztják szét, hogy milyen nyelvű vezetést kapnak (ezt is ügyesen oldották meg, a pénztárnál megkérdezik, hogy milyen nyelvű vezetést kérsz és azt már eleve rá kódolják a jegy QR kódjára és amikor szétosztják a tömeget, a jegy leolvasásakor már lehet tudni, hogy melyik csoportba irányítsák az embert, nem kell kérdezősködéssel feltartani a csoportot).

Ez után az egyes csoportokat beterelik a bejáraton a kisvasutakhoz. Ezek, ha jól számoltam, kb 140 utast tudnak egyszerre elvinni. Annyi szerelvényt hoznak, amennyi kell, mivel körforgalomban közlekednek és egyszerre több szerelvény is megy. Maga a vasutazás is egy nagy élmény, jó messzire beviszi az embert a barlang belsejébe. Már ekkor rengeteg cseppkövet lehet látni, de én úgy láttam, hogy ezek már nem növekszenek, mivel eléggé mattnak tűntek.

Ahogy beérkezünk a végállomásra, csoportonként elindulunk a ténylegesen legszebb részeken. Szerencsére a csoportvezetők nem viszik túlzásba a magyarázkodást (amúgy úgy láttam, hogy erre senkinek nincs nagy ingere, inkább a barlang csodálásával foglalkoznak. Ha meg már több barlangban volt az ember, akkor már szinte kívülről ismeri a dolgot, mivel zömmel minden barlang ugyanúgy keletkezett. Az meg tényleg nem sok embert érdekel, hogy egy adott cseppkő csoportot milyen névvel illetnek, tökéletesen érdektelen).

A sok szöveg után a tanács: egyszerűen végig kell menni a túra útvonalán és ámulni a sok csodás cseppkő látványán. 

Ez a hely különösen ajánlott, kihagyhatatlan ezen a környéken és könnyen bejárható.

Amúgy a barlangban nyugodtan lehet fényképezni, csak a vaku használatát tiltják. A mostani gépekkel és telefonokkal ez nem probléma.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Divača, Škocjanske jame, SzG3

 

Vissza a főoldalra (katalógus)

A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

Most Szlovéniában folytatom a barlang látogatásokat. Itt már voltam korábban, de csak annyi emlék maradt, hogy egy nagyon szép és izgalmas barlangot láttam. 

Rögtön egy meglepetéssel kezdődött a dolog, valami miatt aznap nem kellett belépőjegyet venni, ingyenes volt a barlang látogatás. E miatt nagy volt a tömeg, de nagyon jól kezelték az egészet. A parkolónál fiatalok irányították az autókat, simán meg lehetett állni. És miután nem óránként indult a túra, a tömeg is eloszlott a barlang rendszerben. A fogadó épületben adtak egy ingyen jegyet (gondolom emlékbe), valamint egy térképet és azt javasolták, hogy kövessem a piros színt. Ezt is jól oldották meg, mivel 20-20 m-ként egy-egy piros-kék-fehér szalagot kötöttek a fára, így nem lehetett eltéveszteni az útvonalat. Némi séta után - megkerülve egy töbröt birkákkal - elérkeztem egy lejárathoz, ahol igen sok lépcsőn keresztül le lehetett jutni a Reka folyó szurdokáig. A folyó Snežnik lábánál ered, és körülbelül 55 kilométer hosszan folyik a felszínen. Amikor eléri a karsztot, a mészkő vidéket, nemcsak mechanikusan (erózió útján), hanem korrozívan is elmélyíti a medrét – feloldja a mészkövet. A mészkőben tett útja első szakaszában a felszínen folyik, de egy körülbelül négy kilométer hosszú szurdok után, amely egy magas mészkő fallal végződik, eltűnik a föld alatt. A Reka vakvölgy Szlovénia legnagyobb vakvölgye. A víznyelőktől mintegy 200 méterre, valószínűleg a késő pleisztocénben, azaz több százezer évvel ezelőtt, a barlang feletti mennyezet beomlott, létrehozva a Velika (akár 165 m mély) és a Mala dolina (120 m mély) víznyelőket, amelyeket egy természetes híd, az eredeti barlangmennyezet maradványa választ el egymástól. Igen jól kiépített útrendszer visz végig  a barlangrendszeren. Igazából nem tudok mit írni, mivel bármerre is megy az ember, csak egy nagyon látványos barlangrendszert és szurdokot lát, csak a csodálkozásra van ideje. Visszatérve a túrához, ha elértünk egy hidat a két oldal között, tovább kellett menni (kisebb túrák esetében itt lehet kimenni siklóval, most úgy láttam nem működött). Itt tovább kellett menni és egy hatalmas kört leírva visszajutottunk a hídhoz. Innen gyalog kellett kimenni a nagy dolinából. 

Amikor azt írtam, hogy a Grotta Gigante esetében 500-500 lépcsőt kellett fel és lefelé menni, akkor itt, ha jól olvastam, ezen a túrán 1200-1200 lépcsőt kellett megtenni le- és felfelé. Az előző napi Grotta Gigante után elég húzós volt így. Még jó hogy bírtam 73 évesen. Amúgy inkább két napra elosztva javasolnám megnézni, ahogy én is.

Aki bírja ezt a strapát, annak kiemelten javaslom ezt a barlangrendszert megtekinteni.

Az utolsó képen az látszik, hogy a jegyek árán megtakarított összeget elettem a barlang vendéglőjében. 

Vissza a főoldalra (katalógus)